Ma reggel 7 körül keltünk, hogy összeszedjük magunkat idøben és meg tdjunk reggelizni, mieløtt elindulnán megnézni az Agyaghadsereget. Bár a szobánk nem túl kellemes, jót aludtunk, és a reggelink a hostel tetøbárjában egészen kellemes volt.
Elindultunk a túrára, eløször átkísértek minket egy másik hostelhez, ahol felvettek minket egy kisbusszal. Az út kb 1,5 órába tellet. Másik 15emberrel vettünk részt a túrán, akik a föld minden tájáról érkeztek. Amikor odaértünk, az idegenvezetønk elmondta, hogy három ásatási terület van. Mind a három területen régészek dolgoznak látogatási idøn kívül, újabb és újabb katonákat tárva fel és mint kirakós illesztve össze. Eløször a 2. területet néztük meg, ahol a legkevesebb ásatást végezték eddig. Egy épület takarta be a területet, és ahogy beléptünk, føleg egy hatalmas lyukat láttunk, ami fura mintában volt kiásva. Az idegenvezetønk aztmondta, hogy a császár akinek utasítására a hadsereg készült, csináltatott egy szerkezetet, hogy eltemesse/elrejtse az agyagkatonákat, ami egy földrengés alkalmával összeomlott, így az egész ásatási terület egy hatalmas agyagkatona és agyag ló puzzle, amit a világ minden tájáról származó régészek próbálnak összeilleszteni.
A hadsereget egy helyi farmer, Yang úr, fedezte fel, aki víz után kutatott a földjén. Amikor felfedezte hogy mi vana földje alatt, a Kínai állam 10 yent addot neki, ami a farmer számára 1970-ben sok pénz volt. Az agyaghadsereget körülbelül 2000éve készítették, és hihetelen hogy ilyen jól megmaradt. A hadsereg agyag és ragacsos rizs keverékébøl készült.
Pár órát töltöttünk a 2-es, majd 3-as és végül 1-es területek megtekintésével, amik fokozatosan egyre lenyugözøek lettek. Eddig körülbelül 2000 katonát ástak elø és raktak össze a régészek, de úgygondolj´ka, hogy mire végeznek, összesen 8ezer katonár gofnak találni a régészek. Az egész hadsereg feltárása és összeillesztése körülbelül további 40-70 évbe fog tellni.
Miután megtekintettük a hadsereget, tradícionális kínai ebéden vettünk részt, ahol egy kerek asztal köré ültünk, aminek a közepén egy forgó asztallap volt, amire különbözø ételek voltak elhelyezve. Nagyon finomak voltak, és ez egy jó módja volt hogy ebéd közben mindenkivel kellemesen el tujdunk beszélgetni.
Ebéd után volt egy gyors megállón a császár sírhelyénél, ami végül csak egy domb volt pár km-vel messzebb. Az idegenvezetønk úgy gondolta, hogy nem éri meg sok idøt töltenünk vele. Még soha senki nem látta magát a sírhelyet, egyrészt mert merkúrral van töltve, másrészrøl hiedelembøl sem merik megnyitni. Úgy hiszik, hogy a császár a sírhelyéhez közel építette a hadsereget, és a sírját feltölttette merkúrral, mert úgyhitte, hogy halála után is uralni fogja tudni Kínát. Hogy titokban maradjon a terve, megölette az embereket, akik az agyaghadseregen és a sírhelyén dolgoztak. A kutatók beszéltek a sírhely megnyitásáról, de nem a közeljövøben. Az egész úgy hanzik, mint valami a Múmia címu filmbøl.
Ahogy visszatértünk a városba, páran megkértük az idegenvezetønket hogy kiszállhassunk a Keleti városkapunál, mivel szerettünk volna egyet biciklizni a városfalon. Az idegenvezetønk nagyon kedves volt, és gyorsan vett nekünk jegyeket a falra, és segített hogy gyorsabban át tudjunk jutni a biztonsági ellenørzésen és ne kelljen sorbaállnunk. Eszter és én úgydöntöttünk, hogy tandembiciklit bérelünk, és két másik lányik is Olaszországból és Spanyolországból. Egy fiú Franciaországból és egy lány Németországból úgydöntöttek hogy øk normál biciklit bérelnek. Így elindultunk egy nagyon szép és kellemes biciklitúrára a falon. Nagyon nyugalmas volt a lemenø nap fényében a széles város falon biciklizni, miközbena falon lévø hangszórókból tradícionális kínai zene játszott. Párszor megálltunk fényképeket készíteni, és körülbelül 1.5óra alatt elértük a déli-kaput, ahonnan gyalog mentünk tovább a hostelunkhoz.
A hostelben megvacsoráztunk, és iszogattunk kicsit a tetøbárban, és egy ponton a bárban dolgozók meghívtak minket egy játékra. Csapatokba voltunk osztva amik egy kínai és egy nyugati emberbøl álltak, és csapatonként üveggolyókat és pici babokat kellett pálcikával az asztal egyik végérøl a másikra szállítanunk. Nagyon vicces játék volt, de sajnos Eszti és az én csapatom is veszített, így meg kellet innunk egy büntetø rövidet, ami egy kínai gyógylikør volt. Nagyon erøs volt, de nagyon finom.
Holnap a Great Goose Pagodát és a xi’an-i mecsetet tervezzük megnézni, mieløtt tovább indulunk vonattal Shanghaiba holnap délután.
Puszi,
Simon és Eszti