Ma kicsit korábban kezdtük a napunkat, mivel meg szerettük volna nézni a Nyári Palotát. Ma felhøs volt az ég, és amíg volt szél, addig el lehetett viselni a meleget. Amikor megérkeztünk és feljöttünk a metróból, már rengeteg ember volt. Megtaláltuk az északi bejáratot a NYári Palotához és sorbaálltunk jegyet venni. Valamiért ez egy nagyon lassú folyamat mindenki másnak, és nagyon oda kell figyelnåunk hogy ne vágjanak be elénk. A jegyvételkor megint találkoztunk Kína szigorú valódi név irányelvével, ami annyit jelent, hogy jegyvételhez meg kell mutatni az útleveleinket.
Ahogy beléptünk a palotába és elkezdtünk sétálni, úgy tunt hogy egyre több és több ember érkezik. Ezzel egyidøben a hømérséklet és a páratartalom elkezdett növekedni, kåoråulbelül 33 fok volt ´60-70%-os páratartalommal. Az ezernyi ember közti közlekedés és a nyomasztó párás meleg kombinációja kicsit klausztrofóbiássá tett minket. Gyorsan eldöntöttük, hogy gyorsan, pár óra alatt megpróbáljuk a palota egy részét megnézni, aztán elmegyünk máshova, mert egyszeruen nem bírtuk a tömeget.
A palota maga gyönyöru. Mi azt a helyet látogattuk meg, amit jelenleg Nyári Palotának hívnak, emellett helyezkedik el a régi nyári palota, amit az Angol-Francia szövetség földig égetett az Ópiumháború alatt. Ezt azért, mert a delegációt akit a Tiltott Városba kåuldtek hogy a fegyverszünetrøl tárgyaljanak, a kínaiak megkínozták majd megölték. Nyílván ezen az angolok és franciák felháborodtak, és a palota kifosztásával és leégetésével bosszulták meg.
Ahogy az épületek közt sétálgattunk, nagyon meleg lett és kényelemetlen, de amikor elértünk a nagy tóhoz, ami a park 3/4-ét teszi ki, jött egy kis szél, és újra jobban éreztük magunkat. Még mindig ezernyi ember közt kellett átverekednünk magunkat, de mostmár legalább kaptunk levegøt, bár a párától továbbra is nehéz és ragadós volt a levegø.
Miután elhagytuk a Nyári Palotát, elakartunk menni megnézni a Láma palotát (Yonghegong, vagy Jungho templom), ahogy azt a Lonely Planet útikönyvünk javasolta. A könyvnek igaza volt abban, hogy ezt a helyet látni kell Pekingben, a Láma palota egyszeruen fantasztikus volt! Amikor eløször beléptünk, kaptunk egy egy kis csomag füstöløt, aminek meggyújtásával tiszteleghettünk Buddhának. Meg kellett gyújtanunk 3 füstöløt, és magunk elé tartva háromszor meg kellett hajolnunk a templom ajtajának irányába mieløtt beléptünk volna. A templomban gyönyöru Buddha szobrok voltak elhelyezve. A gyönyörubbnél gyönyörubb épületek Han-kínai és Tibeti stílusban épültek, és mindent beterített a füstöløkbøl szálló füst.
Annak ellenére, hogy a templom bejárata egy forgalmas útról nyílt, sikerült találnunk egy sarkot a templomban, ahol végre tudtunk relaxálni, és megfigeylhettük az imádkozó és tiszteletüket tevø embereket. Fantasztikus volt, hogy ilyen békés környezetben tudtunk végre üldögélni egy kicsit, amikor mindössze egy órával korábban ezrekkel voltunk körülvéve.
A Láma templom nem volt túl messze ahostelunktól, így úgydöntöttünk hogy hazasétálunk. Úközben megálltunk egy áruházban hogy vegyünk vizet és ételt a holanpi 5órás vonatútra. Gyorsan rádöbbentünk, hogy eddig mennyire ráfizettünk. A víz, amiért eddig 5 yent fizettünk, mindösze 2 yenbe került a boltban. Egy üveg cola 2.9 yuan volt, amiért a Nagy Falon 20yent fizettünk. Sajnos nincs hutø a szobánkban, így nem vásároltunk sokat a boltbán, annak ellenére hogy iszonyat olcsó.
Úgyérezzük, hogy mindent meg tudtunk nézni Pekingben, amit meg szerettünk volna az itt töltött idø alatt, és készen állunk a következø élményekre Xi’an-ban és Shanghai-ban.
Most a szobánkban vagyunk, készülünk eg kicsit vacsorázni, aztán korán tervezünk lefeküdni aludni, mert reggel korán meg szeretnénk még nézni a reggeli tai-chi-t az Ég Templomában.
Puszi,
Eszti & Simon